"Akár 150000 dolláros autót vezetünk, akár 30000 dolláros autót, az út és a távolság ugyanaz, ugyanarra a célra érünk. Akár 1000 dolláros, akár 10 dolláros bort iszunk, a másnaposság ugyanaz."
Kedves Ismerőseim, Barátaim, Zenésztársaim, Kollégáim! Kedves Mindenki! Nos, így a faszbúkot' nézegetve, böngészgetve, eseményeket megosztogatva felmerült egy - két remek (nekem zamek') dolog a fejemben, ami aztán a "kint levő" civil zombi seregnek némi magyarázattal szolgál. Egyébként pedig nem tartozom magyarázattal senkinek, csak a rend kedvéért megemlítek néhány dolgot, hogy a kis fejecskétekbe(n) be/helyre tudjátok rakni, ha már ennyire erre van kényszeretek... (A sztárvárszban' nem találtam még ennyi droidot, droidikát, beszélő szerszámot, mint a facebook-on!)
...
Nem mindenki érdemli meg a figyelmet. Az embernek muszáj egyszer eljutni ahhoz a ponthoz, mikor már semmi nem használt, sem leszúrás, sem a kedvesség, sem a szép szavak..! Attól a ponttól az ember nem feladja, hanem befejezi. Nem érdemes egy olyan ember miatt lemenni pitiző kutyába, aki semmire nem hajlandó, nem képes belátni még azokat igazságokat sem, amiket tényként tárunk eléjük, magunkról, vagy éppen róluk. Még akkor sem szabad, ha sokat jelentett számodra az illető, mindennek van határa, és elévülési ideje!
...
A bűnbak egy kiválasztott kecskebak volt, a la-aza'zeyl, (azazel=abszolút eltávolítás) ami az emberek bűneinek szimbolikus eltávolítását jelképezte, a kecskének szó szerinti eltávolítása által. A szertartás ami része az engesztelésnapi ünnepségnek, az Exodus alatt kezdődött az eredeti tabernákulummal és folytatódott az idők folyamán a jeruzsálemi templomokkal. Évente egyszer a jom kippur napján Izrael főpapja (Cohen Gadol) feláldozott egy bikát mint vétekáldozatot, hogy engesztelést nyerjen az esetleg, nem szándékosan elkövetett vétkeiért. Két kecskét vezetett a sátor bejárata elé. Sorshúzással választották ki melyiket áldozzák fel az Istennek és melyiket űzzék ki a pusztába. A megölt kecske vérével bekente a szent fátyol ...
A napokban idetévedtem megint a blogomra. Gondoltam, hogy megszüntetem ezt a "virtuális dühöngőmet" , mert úgy is szökőévente egyszer firkálok csak ide... Aztán elolvastam ezeket az írásokat és úgy döntöttem, hogy nem végzem ki a blogot! Jó lesz majmég' valamire.
...
...volt a címe az első műsoros CPg kazettának, amit anno siheder koromban beszereztem. Valami igazán retek minőségű koncertfelvétel volt rajta a nyolcvanas évek elejéről. A szövegeket már ismertem korábbról, mert ötödikes koromban kaptam az idősebb rockerektől egy olyan kilencvenperces BASF magnókazettát (valaki tudja még mi az?!) , aminek az egyik felén talán a fent említett(??) a CPg koncert volt c sak még hitványabb agyonmásolt felvételen, a másikon meg azt hiszem az első ETA demó. Rongyosra hallgattam ezt a kazettát akkoriban a szüleim nagy örömére.
...
Nem, ez nem a Megyeri Feriék daláról szóló poszt! (Csak a Picsa dal címét kölcsönöztem az írásomhoz...) Elöljáróban annyit azért megjegyeznék, hogy nem vagyok egyik politikai oldallal sem elfogult. Sőt! (Utálom a jobbot és a balt is, mint a sza ... 'zállat.) Az sem volt gyenge, amit a Fletóék műveltek ebben az országban, de lassan ipari tanulókká zsugorodtak az elmúlt időszak hiénái mellett. Bár, mondjuk azt sem értem, hogy maga Hórihorgas Alkoholista mit keres még a felesége nevének kezdőbetűiből (démintdobrevkámintklára éééérted??!) kreált párt élén - sőt - a teljes baloldal élén. Azért ez egy nagyon furcsa ország minden szempontból.
...
Nemrégiben egy magyar és egy japán cég nyolcevezős versenyt rendezett a Dunán. A verseny előtt mindkét csapat keményen edzett, hogy a lehető legjobb teljesítményt érjék el. Mikor eljött a nagy nap mindkét csapat tagjai nagyon jó formában voltak, mégis a japánok nyertek 1 km-es előnnyel.
...
Ma elolvastam többféle, több forrásból származó, különböző híreket. Amikor van időm ezzel foglalkozni, akkor szívesen nekiülök és átnyálazom az aktuális dolgokat, de most, hogy olvastam az emberek hozzászólásait és egymásra való fröcsögéseit, akkor megint nagyon mély undor fogott el. Lehet nem kellett volna olvasgatni... (Na persze a valentínozós faszkodások' - ez is megérne egy misét - teljesen hidegen hagytak.)
...
Nézzük a gyerekkel a Terminátor harmadik részét, és míg Ő beleéli magát a filmbe nekem meg ezen a faszságon jár az agyam. (Mindeközben ülök a fűtött nappaliban enyhe hipotermiás állapotban, még kabátban...) Nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire nem is faszság?! Persze a címet olvasva, egyből a Terminátor jut eszébe mindenkinek. Ez száz százalék, vagy ezer.
...